Talán a fenti cím kissé ellentmondásosnak tűnhet elsőre egy olyan országgal kapcsolatban, amely minden erejével a gazdasági, politikai hatalmának fenntartásán van, azonban összekapcsolva a racionalitást célul tűző gazdaságot az irracionálisnak vélt hittel, rájöhetünk, hogy mindkettő az emberi viselkedésünkből fakad, és a két távolinak tűnő fogalom igazából szoros interakcióban áll egymással.
A vallás létrejötte
A hétköznapjainkban nem is érzékeljük, hogy az alapvető képességeink milyen hosszú fejlődés által jöttek létre. Idegrendszerrel rendelkező élőlények kb. 500 millió éve születtek meg először, az emlősök kb. 200 millió éve, míg a homo sapiens sapiens kb. 2-300 ezer éve jelentek meg. Nem is érezzük, hogy az emberi működés azért ennyire komplikált és érzékeny, mert évmilliók evolúciója áll a születésünkkor automatikusan ölünkbe hullott tulajdonságok mögött. Ez olyan nagymértékű fejlődés, hogy igazából saját tulajdonságainkat, érzéseinket a rendelkezésünkre álló néhány évtized alatt alig-alig tudjuk felfogni, nem értjük, hogy mit miért teszünk, miért vagyunk képesek bizonyos érzelmek átélésére. Azonban a történelmünk során szüntelen próbáltuk a bonyolult személyiségünket, viselkedési mintázatainkat, emberi viszonyrendszereinket megfejteni.
Úgy fejlődött az agyunk, hogy az arckifejezéseket mindenféle erőfeszítés nélkül milliszekundumok alatt egész jó pontossággal intuitíve tudjuk interpretálni, azonban egy egyenletet (normál emberek esetében) csak megfontolt, sorozatszerű gondolkodás árán tudunk megoldani. Viselkedési mintázatokat elemzünk, amelyekből felvázolunk egyfajta viszonyrendszert, és egy-egy sztorit alkotunk belőlük. A sztorikat valahogy konstruálni akarjuk, melynek lenyomata a művészet: dráma, film, zene, festmények és még sorolhatnám, mind-mind ezeknek az eredménye. Bizonyos alkotások annyira mély emberi valóságot fogalmaznak meg, hogy hajlandóak vagyunk évszázadok/ezredek óta megismételni, beszélni róla. Miért olyan fontos ez? Mert egy vallás ezeknek a sztoriknak a gyűjteménye. Analizáljuk a viselkedésünket, és azokból tanulságot vonunk le, melyből egy vallást tudunk alkotni. Erre azért volt szükség, mert az élet, és az ember csupa káosz és komplikáció, azonban az emberi viselkedésünkből levont absztrakció egy istenség formájában megjeleníthette azokat a mintázatokat, amelyek a kultúra által egy-egy társadalom túlélését biztosították. Némely vallás óriási hatást tudott kiváltani az emberekből, és olyan tudatállapotokat hozott elő, amelyek a legszörnyűbb és a legcsodálatosabb dolgok véghezvitelére tudták motiválni az embereket. Egyrészről ilyen lehetett például isten nevében egy szent-háború indítása, másrészről pedig a teljesség felé törekvés során egy csodálatos mű alkotása, vagy a szegények megsegítése.
Habár vannak vallásos közösségek, az emberek többsége már nem él tradicionális értelemben véve vallásos keretek között, nem érzi azt, hogy imádkozni kéne a déli harangszó megszólalásakor, nem azalapján szervezi a napjait, hogy a 6-os misére oda kéne érnie. Azonban a vallás évezredeken keresztül sikeresnek bizonyult abban, hogy az emberek koherensnek érezzék az életüket, és az extrém körülmények ellenére (hideg tél, sötét éjszakák, járványok) valami cél érdekében erőfeszítést tegyenek. Adódik a kérdés, hogyha a vallás ennyire hatásos volt évezredeken keresztül, akkor pusztán a társadalmi változások miatt eltűnt volna az emberek hitre való képessége?
A hit szerepe az emberi működésben
Az emberek kétségbeesetten keresik azokat a dolgokat, amikbe belevetíthetik a hitüket, sőt az imádatukat. Fontos, hogy az imádott dolog mögött legyen valamilyen teljesítmény, de a nagyon érdekes az emberi működésben az, hogy úgy tudunk tenni, mintha a jövő már a jelenben megtörténne, ezért olyan dolgokban is tudunk hinni, amik csak potenciált mutatnak egy szebb jövőre. Hiszünk a sportolókban, sőt nagyon is fontos számunkra, hogy rajongjunk értük. Hiszünk a sztárokban, a tehetségekben, az utazási célpontunkban, tudományos szakemberekben, politikusokban, intézményekben, egyes cégvezetőkben és cégükben, brandjükben, a termékeikben. Kétségbeesett reménységgel vagyunk képesek hinni a szerelemben. Minden reményünket bele akarjuk vetíteni a párkapcsolatba, amitől egy aranyszínben derengő embert látunk a partnerünkben, és azt gondoljuk, hogy megint minden jobb lesz. Sőt tovább megyek, hitet táplálunk a lottó iránt is. Miért létezik ez az esélytelen nyereménnyel kecsegtető szerencsejáték? Azért, mert hihetetlen kevés pénz és energiaráfordítással lehet megvásárolni azt a hitet, amely által hétről hétre reménykedhetünk abban, hogy az aktuális lottóhúzás után majd megváltozik az életünk, és végre minden rendbe jöhet. A lényeg, hogy a hit által azt az élményt élhessük át, hogy a jelenlegi helyzetünkből elmozdulhassunk egy kívánt állapot felé. Messi azt az élményt nyújtja, hogy van esély kemény munkával csodákat művelni egy szakmában, és ezért rajongunk érte. Messit látva sok fiatal fejében beindul a fantázia, hogy milyen király lehet focistának lenni, de ugyanígy egy nagyvolumenű szaktekintély, vagy tanár is hatással lehet sok ember karrierjére.
A hit és az értékítélet
Hatalmas energiákat vagyunk képesek abba az irányba csatornázni, hogy valamilyen érték érzetét átélhessük. Egy egyszerű példánál maradva, elképesztően sok pénzt, energiát tudunk ölni egy felújításba, hogy valamilyen új értéket teremthessünk. Azonban még az ilyen materiális értékteremtés esetén is az öröm köztünk és a felújítás között van, tehát teljesen relatív és megfoghatatlan. Így lehet az, hogy valaki már egy új bútornak is tud örülni, másnak pedig a harmadik felújítás után is marad kielégítetlen vágya. Ennek első hangzásra nem lenne sok köze a gazdasághoz, de mivelhogy az új értékbe vetett hit nem a termékben, nem a matériában, hanem a termék és a felhasználó viszonyában van, ezért kétszer annyit vagyunk hajlandók fizetni egy túlhypolt termékért. Mindegy számunkra, hogy az értékesnek gondolt dolog látható, vagy láthatatlan, a lényeg, hogy legyen egy eszmény, amiben hihetünk, és ezáltal képesek legyünk demonstrálni az értékítéletünket valami felé.
A hit szerepe a gazdaságban
Elképesztő gazdasági, jogi intézményeket tudunk működtetni a bizalom és a hit által. Habár léteznek jogi szerződések, de a papírra bármit le lehet írni absztrakt jogi fogalmakkal, amiket nem lenne kötelező mindenkinek tiszteletben tartania. Így a szerződések mögött is a valódi biztosíték az, hogy mindkét fél bízik abban, hogy nem fogják átvágni. Vannak esetek, amikor a szankciók ellenére is megérné valamelyik aktornak felrúgni a megegyezéseket, így muszáj valamekkora bizalommal élni a másik fél felé a szerződés megkötésekor. Hogy a papírra bármit le lehet írni, arra kiváló példa lehet az 1997-es Orosz-Ukrán baráti szerződés. A szerződés értelmében a két ország garantálta egymás felé az országok területi egységének sérthetetlenségét. Ennek ellenére Oroszország - figyelmen kívül hagyva a megállapodásokat - 2014-ben elfoglalta a krími-félszigetet, és folyamatos állóháborút vív Kelet-Ukrajnában. 2019-ben a szerződés jogilag is megszűnt. Ennyit ért a papír és az aláírás.
Amerika és a hit kapcsolata
Never Bet Against America. The American Dream. The Best Country in the World, Our Beautiful Flag. Csupán néhány világhírű mondás, melyeknek nincsen kimutatható gazdasági hatásuk, akkor meg mi hasznuk volna? Mint látható, Amerika minden erejével a gazdasági, politikai hatalmának fenntartásán van, akkor minek kéne kitermelnie ilyen kulturális frázisokat? Amint fentebb már érintettük, ahhoz, hogy értékesnek gondoljunk valamit, muszáj hitet ébreszteni iránta, muszáj elhinnünk róla, hogy reményt adhat. Ezért a száraz gazdasági tényektől még nem gondolunk valamit értékesnek, muszáj kulturálisan is demonstrálni a teljesítményt. A film, zene, divat, sportimádat, patriotizmus mind-mind képes Amerika iránt felébreszteni a hitet. Az egyik legeredményesebb kulturális terméke USÁ-nak Hollywood, amely nagy sikerrel tudja eljuttatni a világ mozijaiba az amerikai eszményt: egy tipikus hollywoodi akciófilm arról szól, hogy van egy probléma, amelyet néhány kompetens egyén csapatmunkában, keményen dolgozva megold, és a cselekmény alatt folyamatosan úgy kommunikálnak, hogy ők ezt meg tudják csinálni, hisznek egymásban, a projektben, a kompetenciájukban.
A kulturális frázisok sokkal jobban terjednek, és sokkal mélyebben az emberek emlékezetébe vésődnek, mint a száraz és unalmas gazdasági szakzsargon. Habár a fent említett négy jelmondat is elég ütős, az Amerikához fűzhető mottók közül kiemelkedik egy, ez pedig nem más, mint:
In God We Trust
Mit is jelenthet ez a mottó, miért szerepel ez a dolláron?
Az isten-szerep az a fogalom, amelybe belevetíthetjük a hitünket, bízhatunk benne, hogy reményt ad. Az isten-szerep az a fogalom, amely az emberek sokféle viselkedéséből összesíti, hogy milyen magatartás vihet sikerre, mi az, ami üdvözíthet. A hit, pedig többek között eszköz arra is, hogy egy jelenlegi helyzetből motiváljon minket egy kívánt állapot elérésére, továbbá a hittel átitatott figyelemmel tudjuk demonstrálni azt, hogy mit tartunk értékesnek. Mégis, ilyen immateriális fogalmak miért lehetnek fontosak egy gazdasági hatalom számára? Mert Amerika legnagyobb exportcikke a dollár, és egy papírdarab csak azért lehet értékes, mert elhisszük, hogy azt mindenki más is elfogadja, mert az adott pénznem egy-egy ország teljesítményét képes reprezentálni. Amerika addig létezik nagyhatalomként, amíg a dollár létezik, ezért nagyon fontos számára, hogy higgyünk abban a koncepcióban, amit próbál demonstrálni a világ felé. Azonban addig tudunk hinni egy országban, amíg potenciált tud felmutatni a jövőbeli teljesítményének sikerességére. Mivelhogy tudunk úgy tenni, mintha a jövő most történne, ezért egy adott dolog jövőbeli kilátásai meghatározzák, hogy milyen értéket tulajdonítunk neki pillanatnyilag. Ezalapján, amint a várakozásaink, feltevéseink gyengülnek Amerika felé, a beléje vetett hit is megrendül a jelenben.